Kutyák és macskák ivartalanítása

Hazánkban ma még nem terjedt el a nem tenyészcélból tartott társállatok ivartalanítása. Sok az ezzel kapcsolatos ellenérzés és tévhit, pedig az ivartalanítás nem rontja az állatok életminõségét, nem csökkenti munkavégző-képességüket, nem okoz pszichés problémákat és az egészségvédelemnek is fontos részét képezi. Az ivartalanított állatok jobban kötõdnek a családtagokhoz, és általában tovább élnek, mint társaik.

Természetesen lehetőség van a nőstény állatok ivarzási ciklusának hormonkészítményekkel történő befolyásolására is. Ennek akkor van értelme, ha a tüzelés időpontját valamilyen ok miatt el akarjuk tolni, vagy a tulajdonos még nem döntötte el, tenyésztésbe kívánja-e venni kedvencét, illetve lehetőség van az "esemény utáni" fogamzásgátlásra is. Semmiképp sem ajánlott azonban a hosszú távú (évekig tartó) hormonkezelés, ami igen nagy mértékben hajlamosít méhgyulladás és emlődaganat kialakulására!

Az egyik leggyakoribb daganatos megbetegedés az emlők daganata, mely szukáknál az esetek mintegy felében, nõstény macskáknál szinte mindig rosszindulatú formában jelentkezik és rövid idõ alatt az állat elhullását okozhatja. Ennek a betegségnek a veszélye jelentõsen csökken, ha az ivartalanítást 2,5 éves kor elõtt végezzük el. Az ennél fiatalabb korban, de már a második tüzelés után ivartalanított szukáknál 26%-ra, az elsõ két ivarzás között mûtötteknél 8%-ra, az elsõ tüzelés elõtt operáltaknál 0,5%-ra csökken a tejmirigy daganat kialakulásának valószínûsége. Ezért lehetõleg az elsõ tüzelés elõtt, 5-6 hónapos életkorban ajánlott a nem tenyésztési célból tartott állatok ivartalanítása! Az elmondottak mellett az ivartalanítással megelõzhetõ a méhgyulladás és a méhdaganatok kialakulása is. Az ivartalanított hím állatoknál pedig nem lép fel a here és a prosztata megbetegedése.

Az ivartalanított állatok kóborlási vágya, szexuális agresszivitása csökken. A kanok ivarzáskor "nem vesztik el az eszüket" a macskák nem "koncerteznek", hanem élik mindennapi megszokott életüket. Kandúr macskák herélése (castratio) után az állat nem locsolja szét bûzös váladékát a bútorokra, szõnyegekre, kisebb a balesetek, a verekedésbõl származó sérülések és a fertõzõ betegségek veszélye. Nőstény állatoknál elmaradnak a tüzeléssel járó kellemetlenségek is (vérzés, elszökés, idegen kutyák ostromló hada). Összefoglalva tehát, az ivartalanított kedvencek tartása kevesebb problémát okoz a családnak.

Ivartalanítás után nem kell számolni a nem várt szaporulattal. Ezen állatok nagy része ugyanis gazdátlanná válik, vagy elaltatásra kerül. Sok felesleges kockázat és kiadás elõzhetõ meg és ami fontosabb: csökken az utcán a gazdátlan, kóbor állatok száma, melyek számos, emberre is veszélyes betegség terjesztői lehetnek.

A megfelelően táplált állatok - a közhiedelemmel ellentétben - nem híznak el, nem lustulnak el, megőrzik korábbi játékosságukat, életkedvüket.

Sajnálatos módon sokan éppen "állatvédelmi szempontok miatt" ellenzik kutyájuk, vagy macskájuk ivartalanítását. Vajon számolnak-e azzal, mennyi fájdalmat és szenvedést okozhatnak ezzel kedvencüknek és utódaiknak?